1. És ezek a rendeletek, melyeket eléjük tegyél:
(א) ואלה המשפטים. כָּל מָקוֹם שֶׁנֶּאֱמַר "אֵלֶּה" פָּסַל אֶת הָרִאשׁוֹנִים, "וְאֵלֶּה" מוֹסִיף עַל הָרִאשׁוֹנִים, מָה הָרִאשׁוֹנִים מִסִּינַי, אַף אֵלּוּ מִסִּינַי; וְלָמָּה נִסְמְכָה פָּרָשַׁת דִּינִין לְפָרָשַׁת מִזְבֵּחַ? לוֹמַר לְךָ, שֶׁתָּשִׂים סַנְהֶדְרִין אֵצֶל הַמִּקְדָּשׁ (מכילתא): (ב) אשר תשים לפניהם. אָמַר לוֹ הַקָּבָּ"ה לְמֹשֶׁה: לֹא תַעֲלֶה עַל דַּעְתְּךָ לוֹמַר, אֶשְׁנֶה לָהֶם הַפֶּרֶק וְהַהֲלָכָה ב' אוֹ ג' פְּעָמִים, עַד שֶׁתְּהֵא סְדוּרָה בְּפִיהֶם כְּמִשְׁנָתָהּ, וְאֵינִי מַטְרִיחַ עַצְמִי לַהֲבִינָם טַעֲמֵי הַדָּבָר וּפֵרוּשׁוֹ, לְכָךְ נֶאֱמַר אֲשֶׁר תָּשִׂים לִפְנֵיהֶם – כְּשֻׁלְחָן הֶעָרוּךְ וּמוּכָן לֶאֱכֹל לִפְנֵי הָאָדָם (שם): (ג) לפניהם. וְלֹא לִפְנֵי גוֹיִם, וַאֲפִלּוּ יָדַעְתָּ בְדִין אֶחָד שֶׁהֵם דָּנִין אוֹתוֹ כְּדִינֵי יִשְׂרָאֵל, אַל תְּבִיאֵהוּ בְעַרְכָּאוֹת שֶׁלָּהֶם, שֶׁהַמֵּבִיא דִּינֵי יִשְׂרָאֵל לִפְנֵי גוֹיִם, מְחַלֵּל אֶת הַשֵּׁם וּמְיַקֵּר שֵׁם עֲ"זָ לְהַשְׁבִּיחָהּ, שֶׁנֶּאֱמַר כִּי לֹא כְצוּרֵנוּ צוּרָם וְאֹיְבֵינוּ פְּלִילִים (דברים ל"ב) – כְּשֶׁאוֹיְבֵינוּ פְּלִילִים זֶהוּ עֵדוּת לְעִלּוּי יִרְאָתָם (תנחומא):
És ezek a rendeletek:
Minden olyan helyen, ahol ez van írva: "ezek", az megszakítja az előző témát. És az "ezek" hozzátesz az előzőhöz. Ahogy az előzőek (a 10 parancsolat) a Szináj hegyéről valók, úgy ezek is a Szináj hegyéről valók. És miért van egymáshoz közel a törvényekről szóló szakasz és az oltárral kapcsolatos előírások? Azt tanítja neked, hogy helyezd a Szanhedrint a szentélyhez.
Amelyeket eléjük helyezz:
Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: ne forduljon meg a fejedben, hogy azt mondd, megtanítom nekik a törvényeket kétszer, meg háromszor, amíg nem tudják eléggé. De nem fogom fárasztani magam hogy megértessem velük az okát és megmagyarázzam nekik.
Ezért lett írva " amelyeket eléjük helyezz", vagyis mint egy terített asztalt - készen, hogy az ember már meg tudja enni.
Eléjük:
És nem a nemzsidók elé. Még ha tudod is egy jogi ügyről, hogy a nemzsidók ugyanúgy ítélik meg, akkor se vidd az ő bíróságuk elé. Mert az, aki nemzsidók elé viszi Izrael jogi ügyeit, megszentségteleníti Isten nevét és a bálványokat tiszteli. Amint írva van: "mert az ő sziklájuk nem olyan, mint a mienk, és ellenségeink a bíráink. Ezzel bálványaik felsőbbrendűségét tanusítjuk.
2. Ha vásárolsz héber szolgát, hat évig szolgáljon: a hetedikben pedig menjen szabadon, ingyen.
(א) כי תקנה עבד עברי. עֶבֶד שֶׁהוּא עִבְרִי; אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא עַבְדּוֹ שֶׁל עִבְרִי – עֶבֶד כְּנַעֲנִי שֶׁלְּקַחְתּוֹ מִיִּשְׂרָאֵל – וְעָלָיו הוּא אוֹמֵר שֵׁשׁ שָׁנִים יַעֲבֹד? וּמָה אֲנִי מְקַיֵּם וְהִתְנַחַלְתֶּם אֹתָם (ויקרא כ"ה), בְּלָקוּחַ מִן הַגּוֹי, אֲבָל בְּלָקוּחַ מִיִּשְׂרָאֵל יֵצֵא בְּשֵׁשׁ? תַּ"לֹ כִּי יִמָּכֵר לְךָ אָחִיךָ הָעִבְרִי (דברים ט"ו), לֹא אָמַרְתִּי אֶלָּא בְאָחִיךָ: (ב) כי תקנה. מִיַּד בֵּית דִּין שֶׁמְּכָרוּהוּ בִגְנֵבָתוֹ, כְּמוֹ שֶׁנֶּאֱמַר אִם אֵין לוֹ וְנִמְכַּר בִּגְנֵבָתוֹ, אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא בְּמוֹכֵר עַצְמוֹ מִפְּנֵי דָּחְקוֹ, אֲבָל מְכָרוּהוּ בֵית דִּין לֹא יֵצֵא בְשֵׁשׁ? כְּשֶׁהוּא אוֹמֵר וְכִי יָמוּךְ אָחִיךָ עִמָּךְ וְנִמְכַּר לָךְ (ויקרא כ"ה), הֲרֵי מוֹכֵר עַצְמוֹ מִפְּנֵי דָּחְקוֹ אָמוּר, וּמָה אֲנִי מְקַיֵּם כִּי תִקְנֶה? בְּנִמְכַּר בְּבֵית דִּין: (ג) לחפשי. לְחֵרוּת:
Ha héber rabszolgát vásárolsz:
Szolga, aki héber. Vagy csak azt jelenti, hogy egy hébernek a szolgája? Egy kánaáni szolga, aki egy zsidótól lett elvéve, és rá van az mondva, hogy hat évig szolgáljon. Hogyan tudom megmagyarázni " és örökül hagyjátok őket" Nemzsidótól szerzett, de ha zsidótól lett szerezve, elmehet hat év után. A Tóra azt tanítja, hogy "ha eladja neked magát testvéred", csak a testvéredet mondta.
Ha vásárolsz:
Bét dintől, aki lopás miatt árulja őt. Ahogyan írva van: ha nincs neki semmije, legyen eladva lopása miatt. Vagy csak a nyomora miatt adta el saját magát.
De ha a bét din adja el, nem szabadulhat 6 év után. A Tóra azt mondja: "és ha elszegényedik testvéred melletted, és eladja magát neked". Ez a magát nyomora miatt eladó. Akkor hogyan magyarázzam a "ha vásárolsz"- úgy hogy a bét din adta el.
Szabadon:
Szabadságba.
3. Ha egymagában jön, egymagában menjen el; ha nős férfi, menjen felesége vele.
(א) אם בגפו יבא. שֶׁלֹּא הָיָה נָשׂוּי אִשָּׁה, כְּתַרְגּוּמוֹ אִם בִּלְחוֹדוֹהִי, וּלְשׁוֹן בְּגַפּוֹ – בִּכְנָפוֹ, שֶׁלֹּא בָּא אֶלָּא כְּמוֹת שֶׁהוּא, יְחִידִי, בְּתוֹךְ לְבוּשׁוֹ – בִּכְנַף בִּגְדוֹ: (ב) בגפו יצא. מַגִּיד שֶׁאִם לֹא הָיָה נָשׂוּי מִתְּחִלָּה, אֵין רַבּוֹ מוֹסֵר לוֹ שִׁפְחָה כְנַעֲנִית לְהוֹלִיד מִמֶּנָּה עֲבָדִים (קידושין כ'): (ג) אם בעל אשה הוא. יִשְׂרְאֵלִית: (ד) ויצאה אשתו עמו. וְכִי מִי הִכְנִיסָהּ שֶׁתֵּצֵא? אֶלָּא מַגִּיד הַכָּתוּב שֶׁהַקּוֹנֶה עֶבֶד עִבְרִי חַיָּב בִּמְזוֹנוֹת אִשְׁתּוֹ וּבָנָיו (שם כ"ב):
Ha egyedül jön:
Ha nincs felesége, ahogy a Targumban van: ha egymaga volt. A begápó kifejezés ugyanaz, mint a bichnáfó. Csak úgy jött egyedül, ahogy volt, ruhájában, ruhája sarkában öltözve.
Egyedül távozzon:
Azt mondja, ha eredetileg nem volt felesége, gazdája nem adhat neki kánaáni szolganőt, hogy az szolgákat szüljön neki.
De ha van felesége:
Zsidó nő.
Menjen a feleség vele:
Mert ki hozta, hogy elmenjen? Csak azt tanítja az írás, hogy aki héber szolgát vesz, köteles eltartani feleségét és fiait.
4. Ha ura ad neki feleséget és ez szült neki fiakat vagy leányokat, az asszony és az ő gyermekei legyenek az uráé, ő pedig menjen el egymagában.
(א) אם אדניו יתן לו אשה. מִכָּאן שֶׁהָרְשׁוּת בְּיַד רַבּוֹ לִמְסֹר לוֹ שִׁפְחָה כְנַעֲנִית לְהוֹלִיד מִמֶּנָּה עֲבָדִים. אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא בְיִשְׂרְאֵלִית? תַּ"לֹ הָאִשָּׁה וִילָדֶיהָ תִּהְיֶה לַאדֹנֶיהָ, הָא אֵינוֹ מְדַבֵּר אֶלָּא בִּכְנַעֲנִית, שֶׁהֲרֵי הָעִבְרִיָּה אַף הִיא יוֹצְאָה בְשֵׁשׁ – וַאֲפִלּוּ לִפְנֵי שֵׁשׁ אִם הֵבִיאָה סִימָנִין יוֹצְאָה – שֶׁנֶּאֱמַר אָחִיךָ הָעִבְרִי אוֹ הָעִבְרִיָּה (דברים ט"ו), מְלַמֵּד שֶׁאַף הָעִבְרִיָּה יוֹצְאָה בְשֵׁשׁ (מכילתא):
Ha ura ad neki feleséget:
Innen van, hogy joga van a gazdának kánaáni szolgálót hozzáadni, hogy szolgákat szüljön neki. Vagy csak zsidó nőt? Azt tanítja a Tóra, hogy a nő és a gyerekek legyenek a nő uráé. Csak kánaániról lehet szó, mert hiszen a héber nő szabadul 6 év után, sőt előtte is, ha serdülni kezd. Ahogyan írva van: "testvéred férfi vagy nő"- ha eladja magát neked. Azt tanítja ez, hogy a héber szolgáló is elmehet 6 év után.
5. Ha azonban azt mondja a szolga: szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, nem megyek el szabadon,
(א) את אשתי. הַשִּׁפְחָה:
Feleségemet:
A szolgálót.
6. akkor vezesse őt az ura a bírákhoz és vezesse oda az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és fúrja át ura az ő fülét az árral és szolgálja őt örökké.
(א) אל האלהים. לְבֵית דִּין; צָרִיךְ שֶׁיִּמָּלֵךְ בְּמוֹכְרָיו שֶׁמְּכָרוּהוּ לוֹ (שם): (ב) אל הדלת או אל המזוזה. יָכוֹל שֶׁתְּהֵא הַמְּזוּזָה כְשֵׁרָה לִרְצֹעַ עָלֶיהָ, תַּ"לֹ וְנָתַתָּה בְאָזְנוֹ וּבַדֶּלֶת, בַּדֶּלֶת וְלֹא בַמְּזוּזָה, הָא מַה תַּ"לֹ אוֹ אֶל הַמְּזוּזָה? הִקִּישׁ דֶּלֶת לִמְזוּזָה, מַה מְּזוּזָה מֵעוֹמֵד אַף דֶּלֶת מֵעוֹמֵד (שם): (ג) ורצע אדניו את אזנו במרצע. הַיְמָנִית, אוֹ אֵינוֹ, אֶלָּא שֶׁל שְׂמֹאל? תַּ"לֹ אֹזֶן אֹזֶן לִגְזֵרָה שָׁוָה, נֶאֱמַר כָּאן וְרָצַע אֲדֹנָיו אֶת אָזְנוֹ, וְנֶאֱמַר בִּמְצֹרָע תְּנוּךְ אֹזֶן הַמִּטַּהֵר הַיְמָנִית (ויקרא י"ד), מַה לְּהַלָּן הַיְמָנִית, אַף כָּאן הַיְמָנִית; וּמָה רָאָה אֹזֶן לֵרָצַע מִכָּל שְׁאָר אֵבָרִים שֶׁבַּגּוּף? אָמַר רַבָּן יוֹחָנָן בֶּן זַכַּאי: אֹזֶן זֹאת שֶׁשָּׁמְעָה עַל הַר סִינַי לֹא תִגְנֹב, וְהָלַךְ וְגָנַב, תֵּרָצַע. וְאִם מוֹכֵר עַצְמוֹ, אֹזֶן שֶׁשָּׁמְעָה עַל הַר סִינַי כִּי לִי בְנֵי יִשְׂרָאֵל עֲבָדִים, וְהָלַךְ וְקָנָה אָדוֹן לְעַצְמוֹ, תֵּרָצַע. רַבִּי שִׁמְעוֹן הָיָה דּוֹרֵשׁ מִקְרָא זֶה כְּמִין חֹמֶר: מַה נִּשְׁתַּנּוּ דֶּלֶת וּמְזוּזָה מִכָּל כֵּלִים שֶׁבַּבַּיִת? אָמַר הַקָּבָּ"ה דֶּלֶת וּמְזוּזָה שֶׁהָיוּ עֵדִים בְּמִצְרַיִם כְּשֶׁפָּסַחְתִּי עַל הַמַּשְׁקוֹף וְעַל שְׁתֵּי הַמְּזוּזוֹת וְאָמַרְתִּי כִּי לִי בְנֵי יִשְׂרָאֵל עֲבָדִים – עֲבָדַי הֵם וְלֹא עֲבָדִים לַעֲבָדִים – וְהָלַךְ זֶה וְקָנָה אָדוֹן לְעַצְמוֹ, יֵרָצַע בִּפְנֵיהֶם (קידושין כ"ב): (ד) ועבדו לעלם. עַד הַיּוֹבֵל; אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא לְעוֹלָם כְמַשְׁמָעוֹ? תַּ"לֹ וְאִישׁ אֶל מִשְׁפַּחְתּוֹ תָּשׁוּבוּ (ויקרא כ"ה), מַגִּיד שֶׁחֲמִשִּׁים שָׁנָה קְרוּיִים עוֹלָם; וְלֹא שֶׁיְּהֵא עוֹבְדוֹ כָּל חֲמִשִּׁים שָׁנָה, אֶלָּא עוֹבְדוֹ עַד הַיּוֹבֵל, בֵּין סָמוּךְ בֵּין מֻפְלָג (קידושין ט"ו):
A bírákhoz:
Bét din elé, kell, hogy beszéljen az őt eladóval.
Az ajtóhoz van az ajtófélfához:
Lehet, hogy az ajtófélfa megfelelő, ott átfúrni a fülét. Tanítja a Tóra, hogy "vegyed fülén és az ajtón". Ajtón, és nem ajtófélfán. Akkor miért tanítja a Tóra, hogy "vagy" az ajtófélfához? Összehasonlítja az ajtót az ajtófélfával. Ahogyan a mezúza, úgy az ajtó is függőlegesen áll.
Fúrja át gazdája a fülét:
Jobb fülét vagy a balt? Tanítja a Tóra, hogy a fül "gezérá sává". (egy talmudi elv, amikor két különböző helyen lévő azonos szónál a szövegkörnyezetből következtetünk a jelentésre)
Itt az van írva, hogy gazdája fúrja át a fülét. A Mecora szakaszban: a megtisztuló jobb fülcimpáját. Ahogy jobbal folytatja, itt is jobb van.
És miért a fület kell átszúrni a többi testrész közül? Rabbi Johánán ben Zákáj azt mondta: a fül hallotta a Szináj hegyén, hogy ne lopj. De lopott, legyen átszúrva.
És ha önmagát adta el, a fül, ami hallotta a Szinájon, hogy az én szolgáim Izrael fiai. Ez meg ment és urat választott magának, legyen átszúrva.
Rabbi Simon azt szokta mondani: miben különbözik az ajtófélfa a lakás többi tárgyától? Mondta a KBH: az ajtó és az ajtófélfa voltak a tanúk Egyiptomban, amikor átugrottam a szemöldökfát és a két ajtófélfát. És azt mondtam: az én szolgáim Izrael fiai, nem szolgák szolgálói. Ez meg ment is szerzett magának gazdát, legyen előttük átszúrva.
Szolgálja örökké:
Jóbél évig. (minden 50. év;7 × 7 szombat év. mezei munka szünetel, rabszolgák felszabadulnak, az eladott birtok visszakerül előző tulajdonosához)
Vagy azt jelenti, hogy örökké? Tanítja a Tóra, hogy mindenki térjen vissza családjához. Azt mondja, hogy 50 év jelenti az örökkét. Nem azt, hogy 50 évig szolgáljon, hanem csak jóbélig. Mindegy, hogy az közel van vagy távol.
7. Ha pedig eladja valaki az ő leányát szolgálóul, ez ne menjen el; mint a szolgák elmennek.
(א) וכי ימכר איש את בתו לאמה. בִּקְטַנָּה הַכָּתוּב מְדַבֵּר; יָכוֹל אֲפִלּוּ הֵבִיאָה סִימָנִים, אָמַרְתָּ קַל וָחֹמֶר, וּמַה מְּכוּרָה קֹדֶם לָכֵן יוֹצְאָה בְסִימָנִין – כְּמוֹ שֶׁכָּתוּב וְיָצְאָה חִנָּם אֵין כָּסֶף, שֶׁאָנוּ דּוֹרְשִׁין אוֹתוֹ לְסִימָנֵי נַעֲרוּת – שֶׁאֵינָהּ מְכוּרָה אֵינוֹ דִּין שֶׁלֹּא תִמָּכֵר (ערכין כ"ט): (ב) לא תצא כצאת העבדים. כִּיצִיאַת עֲבָדִים כְּנַעֲנִים שֶׁיּוֹצְאִים בְּשֵׁן וָעַיִן, אֲבָל זוֹ לֹא תֵצֵא בְּשֵׁן וָעַיִן אֶלָּא עוֹבֶדֶת שֵׁשׁ, אוֹ עַד הַיּוֹבֵל, אוֹ עַד שֶׁתָּבִיא סִימָנִין, וְכָל הַקּוֹדֵם קוֹדֵם לְחֵרוּתָהּ, וְנוֹתֵן לָהּ דְּמֵי עֵינָהּ אוֹ דְּמֵי שִׁנָּהּ. אוֹ אֵינוֹ אֶלָּא לֹא תֵצֵא כְּצֵאת הָעֲבָדִים בְּשֵׁשׁ וּבַיּוֹבֵל? תַּ"לֹ כִּי יִמָּכֵר לְךָ אָחִיךָ הָעִבְרִי אוֹ הָעִבְרִיָּה, מַקִּישׁ עִבְרִיָּה לְעִבְרִי לְכָל יְצִיאוֹתָיו, מָה עִבְרִי יוֹצֵא בְשֵׁשׁ וּבַיּוֹבֵל, אַף עִבְרִיָּה יוֹצְאָה בְשֵׁשׁ וּבַיּוֹבֵל, וּמַהוּ לֹא תֵצֵא כְּצֵאת הָעֲבָדִים? לֹא תֵצֵא בְרָאשֵׁי אֵבָרִים כַּעֲבָדִים כְּנַעֲנִיִּים; יָכוֹל הָעִבְרִי יוֹצֵא בְרָאשֵׁי אֵבָרִים? תַּ"לֹ הָעִבְרִי אוֹ הָעִבְרִיָּה, מַקִּישׁ עִבְרִי לְעִבְרִיָּה, מָה הָעִבְרִיָּה אֵינָהּ יוֹצְאָה בְרָאשֵׁי אֵבָרִים, אַף הוּא אֵינוֹ יוֹצֵא בְרָאשֵׁי אֵבָרִים (מכילתא):
Ha valaki eladja lányát szolgálónak:
Kiskorúról beszél az írás. Azt gondolhatnánk, hogy talán még serdülőkorban is eladhatná. De annál inkább nincs így, hiszen akit korábban eladtak, az serdülőkorában elmehet.
Ahogyan írva van: " menjen el ingyen, pénz nélkül". Amit úgy magyarázunk, hogy serdülő lánykára utal. Aki már nem lett eladva (serdülőkorában), logikus, hogy nem adják el.
Ne úgy menjen el, mint a szolgák:
Úgy, ahogy a kánaáni rabszolgák szabadulnak. Mert ők egy fog vagy egy szem miatti kárpótlásként szabadulhatnak, ez a nő nem fog vagy szem miatt, hanem mert hat évig szolgál, vagy a jóvél évig, vagy amíg a serdülés jeleit nem mutatja. Bármelyik is következik be először, az hozza neki a szabadságát. De a gazdának fizetnie kell szeme vagy foga értéke szerint. Vagy nem? Hanem ne szabaduljon mint a rabszolgák, vagyis 6 év múlva vagy jóvél évben? A Tóra azt tanítja, hogy "ha eladja magát neked testvéred, héber férfi vagy nő". Összehasonlítja a héber nőt a héber férfival szabadulásuk minden módja szerint. Ahogyan a héber férfi szabadul 6 év után vagy jóvélkor, ugyanúgy szabadul a héber nő is.
Akkor mit jelent a ne szabaduljon úgy, mint a szolgák? A héber nő nem végtagjai miatt fog szabadulni, mint a kánaáni rabszolgák. Gondolhatnák, hogy a héber férfi szabadulhat úgy, a végtagjai miatt. De a Tóra azt tanítja, hogy héber férfi vagy héber nő, hasonlítja a férfit a nőhöz, vagyis sem a héber nő, sem a héber férfi nem a végtagjai miatt szabadul.
1. Egy apa csupán abban az esetben adhatja el a lányát héber rabszolganőnek, ha a lány még kiskorú (azaz még nem kezdett el serdülni).
2. Mihelyst a héber rabszolgalányon megmutatkoznak a serdülés jelei, gazdájának szabadon kell őt bocsátani.
3. Egy olyan héber lányt, akin már jelentkeztek a serdülés jelei, nem lehet eladni rabszolgának.
4. Csupán a nem-zsidó rabszolgákra vonatkozik az a törvény, hogy amennyiben gazdájuk hibájából valamelyik, a törvényben meghatározott testrészük maradandóan károsodna, gazdájuknak szabadon kell engednie őket.
5. Egy héber rabszolganő vagy akkor szabadul, ha jelentkeznek rajta a serdülés jelei, vagy akkor, ha leszolgált hat évet, vagy pedig akkor, ha elérkezet a jóvél éve. A három közül az az esemény jelenti szabadulásának időpontját, amelyik legelőször következik be.
6. A gazdának kárpótolnia kell héber rabszolganőjét vagy héber rabszolgaját, amennyiben a 24 végtagjai közül bármelyik az ő hibájából maradandóan sérülne.
(ח) אִם־רָעָ֞ה בְּעֵינֵ֧י אֲדֹנֶ֛יהָ אֲשֶׁר־לא [ל֥וֹ] יְעָדָ֖הּ וְהֶפְדָּ֑הּ לְעַ֥ם נָכְרִ֛י לֹא־יִמְשֹׁ֥ל לְמָכְרָ֖הּ בְּבִגְדוֹ־בָֽהּ׃
8. Ha visszatetszik az ő ura szemeiben, aki magának szánta, akkor váltassa ki; idegen népnek eladni nincs hatalma, miután hűtlen volt hozzá.
(א) אם רעה בעיני אדניה. שֶׁלֹּא נָשְׂאָה חֵן בְּעֵינָיו לְכָנְסָהּ: (ב) אשר לא יעדה. שֶׁהָיָה לוֹ לְיַעֲדָהּ וּלְהַכְנִיסָהּ לוֹ לְאִשָּׁה, וְכֶסֶף קְנִיָּתָהּ הוּא כֶסֶף קִדּוּשֶׁיהָ; וְכָאן רָמַז לְךָ הַכָּתוּב שֶׁמִּצְוָה בְּיִעוּד, וְרָמַז לְךָ שֶׁאֵינָהּ צְרִיכָה קִדּוּשִׁין אֲחֵרִים (קידושין י"ח): (ג) והפדה. יִתֵּן לָהּ מָקוֹם לְהִפָּדוֹת וְלָצֵאת – שֶׁאַף הוּא מְסַיֵּעַ בְּפִדְיוֹנָהּ; וּמַה הוּא מָקוֹם שֶׁנּוֹתֵן לָהּ? שֶׁמְּגָרֵעַ מִפִּדְיוֹנָהּ בְּמִסְפַּר הַשָּׁנִים שֶׁעָשְׂתָה אֶצְלוֹ כְּאִלּוּ הִיא שְׂכוּרָה אֶצְלוֹ. כֵּיצַד? הֲרֵי שֶׁקְּנָאָהּ בְּמָנֶה וְעָשְׂתָה אֶצְלוֹ שְׁתֵּי שָׁנִים, אוֹמְרִים לוֹ, יוֹדֵעַ הָיִיתָ שֶׁעֲתִידָה לָצֵאת לְסוֹף שֵׁשׁ, נִמְצָא שֶׁקָּנִיתָ עֲבוֹדַת כָּל שָׁנָה וְשָׁנָה בְּשִׁשִּׁית הַמָּנֶה, וְעָשְׂתָה אֶצְלְךָ שְׁתֵּי שָׁנִים, הֲרֵי שְׁלִישִׁית הַמָּנֶה, טֹל שְׁנֵי שְׁלִישִׁיּוֹת הַמָּנֶה וְתֵצֵא מֵאֶצְלְךָ: (ד) לעם נכרי לא ימשל למכרה. שֶׁאֵינוֹ רַשַּׁאי לְמָכְרָהּ לְאַחֵר לֹא הָאָדוֹן וְלֹא הָאָב (שם): (ה) בבגדו בה. אִם בָּא לִבְגֹּד בָּהּ, שֶׁלֹּא לְקַיֵּם בָּהּ מִצְוַת יִעוּד, וְכֵן אָבִיהָ מֵאַחַר שֶׁבָּגַד בָּהּ וּמְכָרָהּ לָזֶה:
Ha nem tetszik a gazdája szemében:
Ha nem tetszik neki úgy, hogy elvegye feleségül.
Akit nem vett el:
Lett volna neki jelölve és hogy feleségül vegye. A vásárlására szánt ezüst az eljegyzés ezüstje. Arra utal az írás, hogy micva a gazdának feleségül venni, és arra is utal, hogy nem szükséges más eljegyzés a lánynak.
Váltassa ki:
Lehetőséget kell adnia a gazdának, hogy megváltsák és elmehessen, mert neki is segíteni kell a kiváltásban. És mi az a lehetőség, amit adhat neki? Levon a kiváltás árából az évek száma szerint, amit a nő dolgozott nála. Mintha béres lett volna.
Hogyan? Ha pl. egy mánéért vette meg (100 sékel) és két évet szolgált nála, azt mondják neki: tudtad, hogy szabadulnia kell 6 év után, vagyis megvetted a szolgálatát évről évre 1/6-od mánéért. Két évet szolgált nálad, így 1/3-ad mánét szolgált le. Vegyél 2/3-ad mánét és engedd el magadtól.
Nincs hatalma idegen népnek eladni:
Nem adhatja el őt másnak, sem a gazda, sem az apja.
Hűtlen volt hozzá:
Mert nem teljesíti a micvát, hogy feleségül kellene venni, és ugyanígy az apa, ő is hűtlenül bánt vele, hogy eladta.
9. Ha pedig fiának szánja őt, a lányok joga szerint cselekedjék vele.
(א) ואם לבנו ייעדנה. הָאָדוֹן; מְלַמֵּד שֶׁאַף בְּנוֹ קָם תַּחְתָּיו לְיַעֲדָהּ אִם יִרְצֶה אָבִיו, וְאֵינוֹ צָרִיךְ לְקַדְּשָׁהּ קִדּוּשִׁין אֲחֵרִים, אֶלָּא אוֹמֵר לָהּ הֲרֵי אַתְּ מְיֹעֶדֶת לִי בַּכֶּסֶף שֶׁקִּבֵּל אָבִיךְ בְּדָמַיִךְ: (ב) כמשפט הבנות. שְׁאֵר כְּסוּת וְעוֹנָה (מכילתא):
Ha fiának szánta:
A gazda. Azt tanítja, hogy a fia is állhat a gazda helyébe a feleség jelöléshez, ha az apja is akarja. És a fiúnak nem kell új eljegyzési ceremónia, csak azt kell mondania a lánynak: legyél nekem jelölve. Azért az ezüstért, amit apád kapott vételárként.
Lányok törvénye szerint:
Étel, ruházat és házasélet. (Az ezekhez való jogai szerint).
10. Ha másikat vesz magának, amannak élelmezését, ruházását és lakását ne vonja meg.
(א) אם אחרת יקח לו. עָלֶיהָ: (ב) שארה כסותה וענתה לא יגרע. מִן הָאָמָה שֶׁיָּעַד לוֹ כְבָר: (ג) שארה. מְזוֹנוֹת: (ד) כסותה. כְּמַשְׁמָעוֹ. (ה) ענתה. תַּשְׁמִישׁ (כתובות מ"ז):
Ha más nőt vesz magának:
Emellé.
Élelmezését, ruházását, lakását ne vonja meg tőle:
Attól, akit már kijelölt feleségnek.
Táplálékát:
Ételét.
Ruházatát:
Szó szerint kell érteni.
Házastársi jogai:
Ez a kifejezés a házaséletre utal.
